Mélyfekete tengeren sodródom
az éjen át
az éhes tenger majdnem
meölt
Átküzdöm magam az áron
A saját véremet ízlelem
Föld a láthatáron
Te vagy a földem a láthtáron
Látlak már
Te vagy a világítótorony fényem
Ezért ne hagyd
Hogy alámerüljek a partodról
A vihar hazakormyányozta a hajóm
az éjen át
a habzó tajtékot már rég
kinevettem
Nyelem a hideg vizet
Érzem a nedves füvedet