Azt mennyire szeretem, amikor nem beszélsz
Vagy mikor halkan a dalaidat dúdorászod
Miközben az ujjaiddal a hajadat babrálod
Bárhogyan is de veled, bárhogyan is de veled
Mikor azt mondod nekem: “hibásnak látom magam”
Pedig nekem olyan vagy, ahogy elképzeltelek
Te itt maradsz azután is hogy elmentél
Bárhogyan is de veled, bárhogyan is de veled
Szeretnélek felvinni a dombra
Nézni hogyan hanyatlik a világ
Még feljebb vinni téged, a felhők fölé
Téged, kinek álom és eper illata van
Ha újra születtem volna
Nem kérnék örök életet
Elég lenne tudnom, hogy létezel
Hogy ugyanazt az illatot viseled
Ha nem ismertél volna, akkor is úgy tennék ahogy tettem
Elmondanám, hogy egy tökéletes helyen várlak
Bár bennem egyáltalán semmi sem tökéletes
Mégis tökéletessé válok, amint meglátlak a tömegben
Bárhogyan is de veled, bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled
“Nehéz vagyok”, mondom magamnak
Előbb-utóbb elbukom, ha túlzottan romantikus vagyok
De nem érdekelnek ezek az emberek
Akik nem értékelik a fontos dolgokat
A szerelem, lényegében ha belegondolsz
Az egyetlen kapaszkodó ebben a szörnyekkel teli világban
Te olyan őrült módon írod le,
Belerejted egyetlen mozdulatodba
Feldobnálak az égre
Nézném ahogy lassan-lassan szállsz
Eltennélek a legjobb helyre
A világegyetem legtörékenyebb csillagát
Ha újra születtem volna
Nem kérnék örök életet
Elég lenne tudnom, hogy létezel
Hogy ugyanazt az illatot árasztod
Ha nem ismertél volna, akkor is úgy tennék ahogy tettem
Elmondanám, hogy egy tökéletes helyen várlak
Bár bennem egyáltalán semmi sem tökéletes
Mégis tökéletessé válok, amint meglátlak a tömegben
Bárhogyan is de veled, bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled
Bármi is történjen veled