Ma éjszaka
Szüntelen inszomnia,
Téboly üldöz engem.
Az vagyok, ami elől rohanok.
Felgyülemlő
Kakofónia
Kopogtat fejemben.
Lesújtó harmónia...
Hangoztatja:
Megfizetsz bűneidért,
Bármi történjék.
Vonszolod láncait,
A kínjait.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
Az ellenség
Felemészti lelkemet,
Ünnepli vereségeimet,
Szüntelen dacol velem.
Taszítom
A végzetes eretnekséget,
Mely felemészti lényemet.
Bár újjászülethetnék!
Újjászülethetnék…
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
Életem zokogó hegedűjét,
Irigységeim szenvedélyét,
Elszívja e szimfónia…
E koncert, mi vágyat ébreszt.
Játszom, mégse érintem a szépet.
Hamisan cseng tehetségem.
Elfojtom bosszúságomat
A melomániába,
Eltemetem fóbiáimat
A diszharmóniába.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.