Egyedül a saját bőrömben
lenn a strandon
Nekem beszédes a tekintetem
a felhőkre támaszkodom
Egyedül vagyok a születésnapomon
Ez egy nagy szégyen
Kettesben, az olyan szép lenne
szívnánk a cigarettát, a strandon
Egyedül vagyok a hajón
Felraktam a vitorlákat
De egyedül szelem a hullámokat
matrózok nélkül
Hol vagy te, én párom?
Hol vagyok, én önmagam?
Nekem te az anyám voltál,
az apám a küldetésem
Átsétálok a sivatagon
szerelmesen a magányban.
Jöjj vissza hozzám, én párom,
Jöjj vissza hozzám, én hősöm.
Szeretném megtalálni a földem,
a söröm és a kötődésem,
hogy átkeljek a sivatagon
szerelmesen a magányban
Egyedül a saját szigetemen,
az én strandomon
többnek érzem magam, mint egy szál szalma
felveszem páncélomat, törékeny vagyok
Egyedül vagyok a számmal
én már többé nem látlak
téged látlak minden ilyen szájban
a tükörképedet
Hol vagy- te, én párom?
Hol vagyok én önmagam?
Számomra te az anyám voltál,
az apám, a küldetésem
Átsétálok a sivatagon,
Szerelem a magányban.
Jöjj vissza hozzám, én párom
Jöjj vissza hozzám, én hősöm
Szeretném megtalálni a földemet,
a söröm és a kötődésem
Hogy átkeljek a sivatagon
Szerelmesen a magányban
Egyedül én lassan táncolok
Lenn a parton
A hullámokba csomagolom magam
Egyedül vagyok elsüllyedek
De alapvetően nem érdekel
Nem jelent semmit
Nélküled a homályba kerültem
egy pont, ez minden.