Nézd! Elveszett vagyok nélküled,
Nem tudtam magam visszafogni.
Nehéz! Hiányod oly nehéz!
Nem tudtam hozzászokni.
Verd, verd ezt a bolond fejet,
Verd csak a falba,
Verd a sziklákba,
Aztán bocsáss meg nekem, gyere haza.
Meggyengültem, elolvadtam,
Nélküled tovább nem bírtam,
Nézd, úgy jövök hozzád, mint egy bárány,
Addig, míg csak kívánod, lábaid elé zuhanok.
Pusztító tűzbe dobtam büszkeségem,
Elégettem, s eléd jöttem.
Dobj félre, ha akarsz, csókolj, ha jól esik,
De előbb hallgass meg, nézz a szemembe,
Higgy nekem ezúttal,
Ismerem a helyzetet (tudd meg), megbántam már.
Oh oh
Hallgattasd el nyelvem, ajkaim...