Mi két makacs őrült vagyunk, két furcsa szerzet,
Nyári virágokkal kezünkben lépünk be a télbe,
Most őrültként két külön városban járunk,
De várok szerelmedre.
Belefáradtam már az életbe,
Már egész fiatalon kiismertem,
Mosolygó szemeimmel
Kétségbeesetten nevettem, mikor eljöttél.
Fogd kezedbe szívem és életem,
Gyere, neked ajánlom ezt a szerelmet,
Gyere, és helyezd szívembe, szerelmem!
Mi két makacs őrült vagyunk, két furcsa szerzet,
Nyári virágokkal kezünkben lépünk be a télbe,
Most őrültként két külön városban járunk,
De várok szerelmedre.
Kitörlöm életemből a nélküled leélt napokat,
De tudom, hogy még sok (olyan nap) van, mit el kell töltenünk,
Kívánom, hogy a szerelem megmentsen
Minket a haláltól.
Ha nem vagy itt, sírok,
Egyre rosszabbul érzem magam,
Annak érdekében, hogy jobb idők jöjjenek,
Gyere közelebb, kedvesem.
Mi két romantikus őrült vagyunk, két furcsa szerzet,
Nyári virágokkal kezünkben lépünk be a télbe,
Most őrültként két külön városban járunk,
De várok szerelmedre.
Kitörlöm életemből a nélküled leélt napokat,
De tudom, hogy még sok (olyan nap) van, mit el kell töltenünk,
Kívánom, hogy a szerelem megmentsen
Minket a haláltól.