Nem kell, hogy lássam, hogyha érzem
Ahhoz, hogy halljam nem kell, hogy nézzem
Te voltál a legjobb ötletem eddig hogy legyek ezentúl magamban el így?
Felkelni minek, ha nincs kiért? Beszélni minek, ha nincs kiért?
Te voltál a fényem, de nem az ital, mint a Bitlisz nélkül a zeneipar
Olyan üresek lettek a napjaim, szinte sírni kezdett a nappalim
Épp a kanapém váza, de mindez miért? Darabot belőlem elvittél
Kell amit elvittél
Ölelés, puszi helyett kézfogás, de nem fogom hagyni, hogy sírni láss
Ahogy a fákból a zsepiket kivágták, úgy egyszer csak engem is kivágtál
De indok nincs, nihil van, tudnám miért, de elszúrtam
Most hogy legyek ezen túl önmagam? Valami kell ami egybe tart
Kell amit elvittél
Elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell, amit elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell, amit elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell, amit elvittél
Kell amit elvittél
A matekot tudom, a nyelvtant tudom, ez az érzés eltart még
Amíg vissza nem szerzem, amit belőlem végül elvettél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell amit, elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell, amit elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell amit, elvittél
Könnyebben fáradok, de nehezebben alszom el, mint rég
Minden itt van nálam, de csak az kell, amit elvittél
Kell amit elvittél