Összeraktam két dolgot,
Majd megpróbálom kiűzni szívemből.
Szerencséd, hogy csak duzzogok, ha dühös vagyok rád,
Elvégre mindennek megvan a maga végzete.
Te is jól tudod, hogyan kell dacolni,
És most láthatom valódi énedet.
Bennem biztosan ott a türelem,
És (nálam) a lehetőség, hogy búcsúzzak,
Elég volt, véget vetek ennek
Egyetlen szívemből jövő szóval.
Most mindenki visszatér oda, ahova való,
Szívünk most megfizeti a számlát.
Mi van, ha egyenként mindent elfelejtünk, mi hozzánk tartozik?
Én bárhová is megyek, szívemben mindig ott lesz aláírásod.
Mi van, ha egyenként mindent elfelejtünk, mi hozzánk tartozik?
Én bárhová is megyek, szívemben mindig ott lesz aláírásod.
Összeraktam két dolgot,
Majd megpróbálom kiűzni szívemből.
Szerencséd, hogy csak duzzogok, ha dühös vagyok rád,
Elvégre mindennek megvan a maga végzete.
Te is jól tudod, hogyan kell dacolni,
És most láthatom valódi énedet.
Bennem biztosan ott a türelem,
És a lehetőség, hogy búcsúzzak,
Elég volt, véget vetek ennek
Egyetlen szívemből jövő szóval.
Most mindenki visszatér oda, ahova való,
Szívünk most megfizeti a számlát.
Mi van, ha egyenként mindent elfelejtünk, mi hozzánk tartozik?
Én bárhová is megyek, szívemben mindig ott lesz aláírásod.
Mi van, ha egyenként mindent elfelejtünk, mi hozzánk tartozik?
Én bárhová is megyek, szívemben mindig ott lesz aláírásod.