Kad hodaš [Hungarian translation]

Az éjnek nincs rák s kagyló szaga

A Hold fahéjszínű sápadt folt

Felveszed a cipődet, hogy álmokon át sétálj

Az utca szereti lépteid ritmusát

A szél keresztül megy az ismeretlen szavakon

Az aszfaltnak tetszenek a cipőid sarkai

Túlságosan lágy, hogy megakadályozhasd

Eme éj tele van a nyomaiddal

Amikor sétálsz, nem állsz meg

S a földet nem érinted meg

És engem nem veszel észre

S kitartóan fáradozol

Hogy elhagyjam vágyam

Még mindig reszketek a pillantásodtól

Néhány régi okból

Képtelen vagyok összeszedni magam