Játszottunk régen egy játékot
Péntek esténként a várost meghódítottuk
És vasárnapig ágyban maradtunk
Olyan szabadak voltunk
A szeretetünkben éltünk
nem a pillanatért
Refren:
Csak a képzeletem volt
Valójában
Volt idő mikor imádkoztam
Hitem a szeretetben mindig megtartottam
Ez a legnagyobb dolog emberré válásomban
A játékban mit szoktam játszani
Mindig nyílt lapokkal játszottam, hogy
Csaló vagyok, ne mondhassa soha senki
Refren:
Csak a képzeletem volt
Valójában
Van egy játék mit szeretek játszani
Péntek esténként a várost meghódítani
És vasárnapig ágyban maradni
Mindig ilyen szabadok leszünk
A szeretetért fogunk élni
És nem a pillanatért.
Refren:
Nem csak a képzeletem volt
Megtörtént
Nem csak a képzeletem volt
Megtörtént
Nem az enyém, nem az én, képzeletem, nem az én
Képzeletem...