Amikor elmentél, még csak egy cédulát sem hagyva,
Védted magad, nem spóroltál a fájdalmammal,
Most már tudom, milyen érzés a falnak nekimenni,
Sosem fogok engedni a kísértésnek többé.
És a reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet az időre, amit sohasem bánok meg.
A reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet egy életre, amit el kell felejtenem.
Bámulok lefelé, a forgalmas utcára alant,
A szobámból, ahol szürkék a falak,
Nem tudom, hogyan fogok keresztüljutni
folyton egy újabb napon.
És a reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet az időre, amit sohasem bánok meg.
A reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet egy életre, amit el kell felejtenem.
Töltöttem egy kis bort,
És töltöttem neked is egy pohárral,
Tudhatnám, hogy csak egyre van szükség.
És múlt éjjel két cigarettát gyújtottam meg,
Elfelejtettem, hogy te már elmentél.
És a reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet az időre, amit sohasem bánok meg.
A reklám-szemét még mindig érkezik neked,
És emlékeztet egy életre, amit el kell felejtenem.