Felhívtalak ma reggel,
Csak meg akartam kérdeni,
Hogy vagy és mit csinálsz.
De rögtön rájöttem,
Nem vagy egyedül
Olyan furán beszéltél velem
Valami új volt
És azt hittem meghalok
Teljesen egyértelmű volt
Valaki ott feküdt melletted
És te elmentél
És nem jössz többé
És barátoknak lenni
Olyan nehezünkre esik
De mi mást,
Mit tehetnék?
El kellene állnom az utadból?
Elmentél
Nem tudom
Talán az én hibám
Azt kívánom
Hogy végre eltudjalak felejteni
Mi mindig együtt akartunk lenni
Csak pár hete jöttem rá
Hogy valahogy ez nem megy már
Veszekedés és féltékenység nélkül akartam elfutni
Igaz barátok akartunk lenni
De én olyan elhagyatottan érzem magam
Mert az évekből olyan kevés marad meg
És én téged mindig úgy szerettelek
És te elmentél
És nem jössz többé
És barátoknak lenni
Olyan nehezünkre esik
De mi mást,
Mit tehetnék?
El kellene állnom az utadból?
Elmentél
Nem tudom
Talán az én hibám
Azt kívánom
Hogy végre eltudjalak felejteni
Ha valamikor újra látjuk majd egymást,
Talán tudnánk együtt egy új úton
Végigmenni
Végigmenni
És te elmentél
És nem jössz többé
És barátoknak lenni
Olyan nehezünkre esik
De mi mást,
Mit tehetnék?
El kellene állnom az utadból?
Elmentél
Nem tudom
Talán az én hibám
Azt kívánom
Hogy végre eltudjalak felejteni