Jete [Hungarian translation]

Visszalépnek az ajkak, rezget a hang

A szavak akadoznak mint egy csomó a torokban

Nem hittem szerencsétlen én

Hogy minden kezdetnek mindig van egy vége

És vártam, és ültettem

Magot ami soha sem csírázna ki

Leverve igazoltam a szabadságát

Nincs másodperc, ami nem állít meg a lélegzetem

Nincs perc, hogy nem akarok meghalni

Nem, nincs óra, hogy nem olvadok a vágyban

Nem, nincs nap, hogy feladom hogy várok rád

És nincs éj, ami nem hoz el engem álomba

Nincs hét hogy a lelkiismeret nem öl meg engem

Nincs hónap, nincs évszak

Nincs év, nem, évszázad, ÉLET

A lelkem szökik

Helyekhez amikre nem léptem rá veled

A szívem mint egy óra beállítja magát

És áll meg ahány alkalom amikor nem vagy ott

Fáradt vagyok magamtól

Fáradt vagyok ettől az átkozott gyötrelemtől

Hervadt vagyok a szomjúságtól a szemére