Kis virág -mondta Magdolna, de nem találta el
Nem tudom -mondta Franciska -, érthetetlen jel
Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel
Igy aztán érthetó, a titkokat nem mondom el
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van
Ki többre nem, csak jelszavakra gondol
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van
Ki többre nem, csakjelszavakra gondol
Ismerem -mondta Borbála -, de már nem érdekel
Bár tudnám -mondta Hajnalka -, mért kell ennyi jel
Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel
Így aztán hallgatok és ezzel többet mondok el.
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van
Ki többre nem, csak jelszavakra gondol
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van
Ki többre nem, csak jelszavakra gondol