Nem, nem tudok egy lépéssel közelebb menni hozzád
Mert a megbánás minden az, ami vár
Nem tudod, hogy már nem vagyok többé a szellemed?
Elvesztetted a szeretetet amit a legjobban szerettem
Megtanultam félig elevenen élni
És most még egyszer akarsz engem
Kinek képzeled magad?
Körbefutkosva sebeket hagysz,
Gyűjtögeted a befőttesüvegnyi szíveket
És széttéped a szerelmet
Meg fogsz fázni
A jégtől, ami a lelkedben van
Szóval ne gyere vissza értem
Kinek képzeled magad?
Hallom, hogy körbekérdezősködsz,
Hogy bárhol megtalálható vagyok-e
De már túl erős lettem ahhoz,
hogy valaha is visszaessek a karjaidba
Megtanultam félig elevenen élni
És most még egyszer akarsz engem
Kinek képzeled magad?
Körbefutkosva sebeket hagysz,
Gyűjtögeted a befőttesüvegnyi szíveket
És széttéped a szerelmet
Meg fogsz fázni
A jégtől, ami a lelkedben van
Szóval ne gyere vissza értem
Kinek képzeled magad?
Elég sokáig tartott csak hogy jól érezzem magam
Emlékezve, hogy hogy kell a szemeimbe a fényt visszarakni
Azt kívánom, bárcsak kihagytam volna az első alkalmat, amikor csókolóztunk
Mer' az összes ígéretedet megszegted
És most visszajöttél
De nem fogsz visszakapni
Kinek képzeled magad?
Körbefutkosva sebeket hagysz,
Gyűjtögeted a befőttesüvegnyi szíveket
És széttéped a szerelmet
Meg fogsz fázni
A jégtől, ami a lelkedben van
Szóval ne gyere vissza értem
Egyáltalán ne gyere vissza
Kinek képzeled magad?
Kinek képzeled magad?
Kinek képzeled magad?