Ősszel is téli csizmát hordok
Mindig készen a viharra
Képes vagyok addig gondolkodni, amíg már alig van miről
Az érzéseimnek nem tudok megálljt parancsolni
Elvesztettem egy versenyt
De nyertem egy döntést
Elhatároztam, hogy teljesen távol tartom magam attól, ami elszomorít
Egyre kevésbé hiányzol
Annyi minden van közben, és ez jó
Egyre kevésbé hiányzol
Egy szép napon teljesen elfelejtettelek
Mikor régi barátokkal találkozom, nincs semmi mondanivalóm
Ők túl sok kérdést tesznek fel, én pedig nem szólok hozzá semmihez
És azt a keveset is képes vagyok megbánni, amit mondok
Vagy pedig véresen komolyan viccelek
Azt hiszem, tudom, mi jár a fejükben
"Mindig így viselkedik?"
És egyre kevésbé hiányzol
Annyi minden van közben, és ez jó
Egyre kevésbé hiányzol
Egy szép napon teljesen elfelejtettelek
Ülhetek egyedül a parkban
Míg a nap meg nem változtatja a hajam színét
Feláldozhatom mindenem, amim van, a semmiért
Addig nyújtózom, amíg csak lehet
De szükségem van rád, gyere ide és kelts életre
Szükségem van valamire, amivel mindezt újraírhatom
Egyre kevésbé hiányzol
Annyi minden van közben, és ez jó
Egyre kevésbé hiányzol
Egy szép napon teljesen elfelejtettelek
Egyre kevésbé hiányzol
Annyi minden van közben, és ez jó
Egyre kevésbé hiányzol
Egy szép napon teljesen elfelejtettelek