Őt óra van
És én üres utcákon bolyongok
a fejem tele gondolatokkal
De még ilyenkor
nincs senki hogy váltson egy szót velem
A gondolataim vissza visznek
az évekre melyeket magam után hagytam
Olyan nehéz el híni
hogy ez vagyok én
És lássam
önmagamat az ablaküvegében.
Olyan nehéz el híni
Ez a minden az út
Ezt adta a sors !
Őt óra van
És én üres utcákon bolyongok
Az éjszaka a barátom
és bene
találom meg a szimpátiát
így tehát én vissza
megyek azokba az évekbe melyeket magam után hagytam
Olyan nehéz el híni
hogy ez vagyok én
És lássam
önmagamat az ablaküvegében.
Olyan nehéz el híni
Ez a minden az út
Ezt adta a sors !
Őt óra van
És én üres utcákon bolyongok
Az éjszaka a barátom
és bene találom meg a szimpátiát
Ő ad nekem napokat
Ad nekem reményt
És egy kis álmodozást, is.