Egy hóviharban születtem
Gondolom hideg volt
Nincsenek tanúk arról a napról
És gyorsan felnőttem
A gyerekkoromból csak ennyi maradt
Eleve legyőzöttként születtem
Nem volt hova futni
Az ember nem mert mozdulni
Az ember fedezékbe vonult, rejtve maradt
Nincs itt semmi, ami megértetheti veled
Merüljön feledésbe, ami elmúlt
Hazudtam, megszegtem az ígéreteim, ez nálam velem született hiba
Az ember nem becsülhet olyat, ami ne forogna kockán
Látok egy jövőt, ahol
Valami naggyá válhatnék
Úgyhogy dobj egy csókot és töltsd meg a kvótám
Akkor hangosan gondolkodsz
És halkan üvöltesz
És visszatartod a lélegzeted a monológ alatt
Ami a belső hangodra íródott
Épp úgy hangzol, mint Izmael
Emlékszel Izmaelre?
Én vagyok a te Izmaeled
Azt mondtad, "Visszavágyom 1997-be"
Azt mondtam, "Fel akarod adni? Mert az a te választásod"
Egy olyan kórházban születtem
Ahova az emberek leginkább meghalni jöttek
Kit érdekelnek a te kilencvenes éveid?
25 évnyi félreértésbe került
25 évbe került, hogy egyáltalán idáig eljussunk
Látok egy jövőt, ahol
Valami naggyá válhatnék
Úgyhogy dobj egy csókot és töltsd meg a kvótám
Akkor halkan gondolkodsz
És hangosan üvöltesz
Bemagolod az egész kibaszott monológot
Ami a belső hangodra íródott
Épp úgy hangzol, mint Izmael
Emlékszel Izmaelre?
Én vagyok a te Izmaeled