Rá fogom bízni
A szavaimat az idő tengerére
Ami egy kicsit elkoptatja őket
Talán eleesek
De mindig és mindenhol
Újra talpra állok
Te aki nem tudsz
Többé semmit rólunk
Te aki soha nem értettél meg engem
Hogy itt vagyok
Mindig közel éreztelek magamhoz
Még most is, mikor nem vagy itt
Te, aki nem birtokolsz tőlünk többé semmit
Te, aki miatt hiányérzetem van, és nem is tudja
Azok a szemek amik mindenhez hozzászoknak
És a lábak felemelkednek a repülésben
Én téged várlak miközben élek
Amíg a szív egyedül lakik
Ez az égbolt nem könnyű ezután
Rá fogom bízni
Ezeket a szavakat egy már megírt könyvre
Amit aztán újraolvasok
Így élek
Bőröndbe hajtogatott álmokkal
Összekevert színű ruhákkal
Te, aki nem birtokolsz tőlünk többé semmit
Te, aki miatt hiányérzetem van, és nem is tudja
Azok a szemek amik mindenhez hozzászoknak
És a lábak felemelkednek a repülésben
Én téged várlak miközben élek
Amíg a szív egyedül lakik
Ez az égbolt nem könnyű ezután
Utak amik igazán egyesítik magukat
Aztán képesek egy vonallá válni
Nélküled az vagyok aki voltam
Egyedül vagyok, csillagözön alatt
Mindegyiknek új nevet adok
Megpróbálom megtalálni a legszebb mosolyom
Tudod, hogy itt vagyok egy ideje
Én téged várlak miközben élek
Amíg a szív egyedül lakik
Ez az égbolt nem könnyű ezután
Utak amik igazán egyesítik magukat
Aztán képesek egy vonallá válni
Nélküled az vagyok aki voltam
Én téged várlak miközben élek
Amíg a szív egyedül lakik
Ez az égbolt nem könnyű ezután