Köszönet mindazért, amit tettél,
Oly sokáig hiányoltalak,
Nem tudom elhinni, hogy elmentél,
Mert még mindig bennem élsz.
Érezlek a szélben,
Folyamatosan te vezetsz engem.
Sosem tudtam, mit jelent egyedül lenni, nem,
Mert te mindig ott voltál nekem,
Te mindig ott vártál,
És mikor hazajövök majd és oly nagyon hiányzik arcod,
Te majd lemosolyogsz rám,
Lehunyom szemeimet, hogy láthassam.
És tudom, te egy részem vagy,
És a te dalod az, mely felszabadít engem.
Éneklem, míg nem érzem úgy, hogy képes vagyok folytatni,
Ma éjjel énekelek, mert megnyugtat.
Magammal hordozom a dolgokat, melyek rád emlékeztetnek,
Szerető emlékeként
Annak, ki annyira igaz/hű volt,
Oly kedves voltál, amilyen csak lehettél,
És annak ellenére, hogy elmentél
Még mindig te jelented számomra a világot.
Sosem tudtam, mit jelent egyedül lenni, nem,
Mert te mindig ott voltál nekem,
Te mindig ott vártál,
De most mikor hazajövök már nem ugyanolyan, nem,
Üresnek és magányosnak érzem magam.
Nem tudom elhinni, hogy elmentél.
És tudom, te egy részem vagy,
És a te dalod az, mely felszabadít engem.
Éneklem, míg nem érzem úgy, hogy képes vagyok folytatni,
Ma éjjel énekelek, mert megnyugtat.
Örülök, hogy ő megszabadít téged a bánattól,
De én még holnap is jobban foglak szeretni,
És még mindig itt leszel velem.
És mindazt, amit tettél, érzéssel tetted,
És mindig megtaláltad a dolgok jelentését,
És mindig meg is fogod,
És mindig meg is fogod,
És mindig meg is fogod.
Óóóóó
És tudom, te egy részem vagy,
És a te dalod az, mely felszabadít engem.
Éneklem, míg nem érzem úgy, hogy képes vagyok folytatni,
Ma éjjel énekelek, mert megnyugtat.