Egy cukiszínű bohóc, kit Álommanónak hívnak
Minden éjjel betipeg a hálómba
Hogy csillagporát szétszórva a fülembe súgja:
"Minden rendben! Menj aludni békésen!"
Lehunyom a szemem, majd befordulok
Belesüppedek a varázséjbe, és lágyan azt mondom:
Egy csöndes ima imádja az álmodozókat.
Azután álomba zuhanok, s álmomban veled vagyok.
Álmomban veled sétálok
Álmomban veled társalgok
Álmomban az enyém vagy
Együtt vagyunk éjjel-nappal
Álmaimban, álmaimban.
De épp csak a hajnal hasad
Felriadok arra, hogy elmentél.
Nem old meg semmit, nem old meg semmit, ha sírokI
Hisz emlékszem, azt mondtad, viszlát.
Túlontúl fájnak ezek a dolgok.
Álmaimban történhet csak így
Csak az álmaimban.
Csodaálmaimban.