Imperfection [Hungarian translation]

Minél inkább próbálsz küzdeni ellene

Minél inkább megpróbálod elrejteni

Annál jobban megfertőz az eltaszítás, egyedül érzed magad benne

Tudod, hogy nem tagadhatod

A szavak minden nap egy kicsivel elbaszottabbak

Megmentelek tőle

Együtt túl leszünk rajta

Csak ne add át magad a félelemnek

Olyan sok mindent mondtam volna neked, ha tudtam volna

Hogy soha többé nem látlak újra

Fel akarlak emelni a fénybe, amelyet megérdemelsz

Át akarom venni a fájdalmadat, hogy neked ne fájjon

Meg ne merd adni magad

Ne hagyj itt nélküled

Mert sosem tudnám pótolni a tökéletes tökéletlenségedet

Ahogyan nézel ránk

A hamis nyugodtságod

Újra és újra letaszítva, egyre alacsonyabbra süllyedve

A világ a vállunkon

Tényleg tudod mekkora súlya van a szavaidnak?

Akarsz belőle egy kicsit

Egyszerűen nem tudod elengedni

Táplálod az egódat

Túl késő felemelkedni alóla

Ne nézz most ide, de a kislánynak van egy gránátja

Fel foglak emelni a fénybe, amelyet megérdemelsz

Leviszlek a valódi világba, hogy nézhesd, ahogyan ég

Meg ne merd adni magad

Ne hagyj itt nélküled

Mert sosem tudnám pótolni a tökéletes tökéletlenségedet

Meghatározhatatlanul állunk

Nem húzhatunk egyenes határokat

Nem ez lesz számunkra a vég

Életben vagyunk, életben vagyunk

Meg ne merd adni magad

Ne hagyj itt nélküled

Mert sosem tudnám

Pótolni a tökéletes tökéletlenségedet

Meg ne merd adni magad

Még mindig itt vagyok veled

És sosem tudnám pótolni a tökéletes tökéletlenségedet