Immortal [Hungarian translation]

Különös, csaló jelek,

Sújtanak le érzékeinkre.

Az Éden meghajlik,

Odalenn a világ széthullik,

Az Életnek vége,

Itt az idő lemenekülnünk

Mélyre, a kamrákba.

Halhatatlanokká válunk, csak idd meg ezt a vért,

E szerelem, szakítja meg az végső kötést.

Nekünk kellett a csend,

A gyűlölet s kegyetlen erőszak,

Szégyelljük magunkat,

Volt esélyünk, hogy megtagadjuk ezt,

De most már túl késő, a vég kopogtat az ajtón,

Minket követelve.

Halhatatlanokká válunk, csak idd meg ezt a vért,

E szerelem, szakítja meg az végső kötést.

Szerelmemnek add meg magad,

Lelked áldozd fel!

Szellemköddé válik így

Képed a keretben.

Soha ne búcsúzz,

Egyedül nem leszel!

Soha ne mondj jó éjt,

S, hogy valaha meghalsz!

Halhatatlanokká válunk, csak idd meg ezt a vért,

E szerelem, szakítja meg az végső kötést.

Halhatatlanokká válunk, csak idd meg ezt a vért,

E szerelem, szakítja meg az végső kötést.

Halhatatlan szerelem szakítja meg majd a végső kötést.