Habozok az ajtóban,
Az ébresztőóra sikolt,
A szörnyek nevemet mondogatják.
Hadd maradjak,
(Ott) hol a szél suttog nekem,
Hol az esőcseppek - ahogy lehullanak - egy történetet mesélnek.
Papírvirágjaim földjén,
És az altatódalok cukorfelhőin,
Órákig fekszem egymagam,
És figyelem, ahogy lila egem száll fölöttem.
Ne mondd, hogy nem vagyok elérhető,
Ebben a burjánzó káoszban - ez a te valóságod.
Jól tudom, mi hever álom-menedékemen túl:
A rémálom, mit magnak építettem, hogy elmenekülhessek.
Papírvirágjaim földjén,
És az altatódalok cukorfelhőin,
Órákig fekszem egymagam,
És figyelem, ahogy lila egem száll fölöttem.
Sikolyom hangjától elnyelve
Nem szűnik csöndes éjszakától való félelmem.
Ó, milyen sokáig álmodok mély álmomban
A képzeletbeli fény istennőjéről?
Papírvirágjaim földjén,
És az altatódalok cukorfelhőin,
Órákig fekszem egymagam,
És figyelem, ahogy lila egem száll fölöttem.