Il mio giorno più bello nel mondo [Hungarian translation]

Túl sokszor elölről kezdődik ez a történet, minden éjjel

És okoz még mindig fájdalmat,

Övön alulit, amíg még élek,

Olyat, amelytől eláll a lélegzetem

És amely bizonyosságot ad arról, hogy továbbra is hiányozni fogok neked anélkül, hogy kiküszöbölném a csorbát.

Mennyiszer mondtuk már, hogy köztünk már mindennek vége,

Hogy holnaptól új életet kezdünk,

Ehelyett mégis mindig ugyanoda kötünk ki, ahol tudjuk, hogy megtaláljuk egymást,

Mi mindig is jól tudtuk:

Egymást megölelni

Egymást a bajtól megvédeni

Egymást másoktól megóvni

Egymásnak teret hagyni

És megérinteni az ujjunkkal azt az eget, mely utat nyit a végtelenbe,

És mely mennyiszer csalódást okozott nekünk

És mely miatt mennyiszer elmosolyodtunk.

Akárcsak te, ki megadtad nekem

Életem legszebb napját,

Melyet veled éltem meg.

Csak te adtál nekem

Olyan mosolyt, mely akkor is megjelenik amikor semmi oka sincs.

És mely amikor épp itt van, minden ajtót kinyit.

Minden alkalommal kinyitja őket,

Amikor veled vagyok.

Ne hagyjuk, hogy az idő szó nélkül kitöröljön minket,

Akár az elhagyatott graffitit a falakon,

Melyek lassan szétmállanak az esőtől és a hőségtől

Míg végül meg nem érkezik valami rohadék*, aki arra járván eltünteti őket.

Anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy mindent megadtunk egymásnak;

Mielőtt feladnánk** vagy félbeszakítanánk

Ezt az utat végigjárjuk mindenféle lelkifurdalás nélkül

Míg végül megérkezik valaki az én helyemre.

Míg végül megöleljük egymást,

A bajtól megvédjük egymást,

Másoktól megóvjuk egymást,

Egymásnak teret hagyunk,

És megérintjük az ujjunkkal azt az eget, mely utat nyit a végtelenbe,

S mely mennyiszer csalódást okozott,

S mely miatt mennyiszer elmosolyodtunk.

Akárcsak te, ki megadtad nekem

Életem legszebb napját,

Melyet veled éltem meg.

Veled kezdődött meg

Életem legszebb utazása; veled együtt utaztam.

És ez a mosoly, mely megjelent, hogy

Kinyisson minden ajtót,

Kinyissa azokat minden alkalommal,

Amikor veled vagyok.

Két elveszett szerelmes voltunk,

Mikor az univerzum összekötötte a pontokat

Nap, hold, meleg, hideg mindössze egy pillanat

Míg végül visszatérünk a normális kerékvágásba.

Ez egy olyan érzés, mely nekem veleszületettnek tűnik, mintha mindig is velem lett volna;

Mintha mindig is ismertelek volna,

Pedig az igazi csoda éppen az, hogy megismertelek.

És te vagy az, ki megadtad nekem

Életem legszebb napjait; veled éltem meg azokat.

Csak te adtál nekem olyan mosolyt, mely akkor is megjelenik amikor semmi oka sincs.

Minden ajtót kinyitni látszol,

Minden alkalommal kinyitod őket, amikor velem vagy.

Minden alkalommal kinyitod őket, amikor veled vagyok.