gen, igen, igen, igen,
Mindig egy szót szól énnekem,
És csak ennyit mond, ha kérdezem a kedvesem.
Igen, igen, igen, igen,
Mindig jól esik, ha így felel!
S tudom, engem már nem hagy el sohasem.
És néha mesél, s fogja kezem,
Vállára hajtom csendben a fejem, igen.
Mindig megvigasztal, mindig jó vele.
Hozzá hűtlen nem leszek.
Mmmm.... Mmmm..... Ááá...
Igen, igen, igen, igen,
Tőle sok mindent kérhetek,
És ha megcsókol, rám nevet a kedvesem.
És néha mesél, s fogja kezem,
Vállára hajtom csendben a fejem, igen.
Mindig megvigasztal, mindig jó vele.
Hozzá hűtlen nem leszek.
Mmmm.... Mmmm..... Ááá...
Igen, igen, igen, igen,
Mindig így felel, ha kérdezem,
S tudom, nem hagy el a kedvesem sohasem.
Sohasem! Ó, sohasem!