Mikor lehullnak a levelek
És az ég szürkébe fordul,
Az éjszaka lezárja a nappalt,
S egy csalogány búcsúdalát énekli,
Jobb, ha elbújsz fagyos pokla elől!
Jeges szárnyain jön ő,
Jobb ha meg sem állsz!
A melegséget, mit rejtegetsz magadban
Messziről megérzi.
Hát nem látod?
Jobb, ha elhiszed.
Mikor átölel téged,
Szíved kővé dermed,
Éjjel jön hozzád, mikor egyedül vagy,
S mikor suttogni kezd,
Véred megfagy ereidben.
Jobb, ha elbújsz, mielőtt rádtalál.
Bármikor, ha tombolni kezd,
Minden életet elvesz.
Még nem láttad?
Még nem láttad
A világunk romjait?
Beborítja a földet fojtogató köpenyével,
De ha a Nap felébre, elolvasztja azt,
A világ újra kinyitja szemeit és látja,
Egy új nap virradt fel.
Bármikor, ha tombolni kezd,
Minden életet elvesz.
Még nem láttad?
Még nem láttad
A világunk romjait?