Annyi élet van még, mit le kell még élnem,
És ez a tűz még mindig éget.
Amikor nézem, ahogy engem nézel,
Azt hiszem, hogy megtaláltam az akaratot
Ahhoz, hogy kiálljak minden álmomért,
És elhagyjam ezt a szilárd talajt,
És feladjam azt a félelmet, mely bennem van amiatt,
Hogy mi történne, ha megtudnák,
Hogy szerelmes vagyok beléd.
Mert mindenről lemondanék,
Hogy érezzem az esélyt arra, hogy újra élek,
Kinyújtom érted kezeimet,
Tudom, hogy te is érzed,
Hogy véghez tudjuk vinni
Az ezernyi álmot, amiben még hiszek.
Elérném, hogy mindent megadj nekem,
Karjaimban tartanálak, és sosem engednélek el,
Feladom/megadom magam.
Tudom, hogy nem élnék túl
Egy újabb éjszakát, messze tőled.
Te vagy az oka, amiért folytatom,
És most már az igazságért kell élnem.
Most, nincs jobb alkalom,
Hogy kitörjek ebből a félelemből,
És hogy ismét a szerelemnek éljek,
És nem, nem vehetik el tőlem,
És meg fogják látni...
Mert mindenről lemondanék,
Hogy érezzem az esélyt arra, hogy újra élek,
Kinyújtom érted kezeimet,
Tudom, hogy te is érzed,
Hogy véghez tudjuk vinni
Az ezernyi álmot, amiben még hiszek.
Elérném, hogy mindent megadj nekem,
Karjaimban tartanálak, és sosem engednélek el,
Megadom magam.
Egyre hosszabbak az éjszakák,
És ez a tűz egyre erősebb, baby,
Lenyelem büszkeségem és élni fogok.
Nem hallod, ahogy hívlak?
Teljesen megadom magam.
Mert mindenről lemondanék,
Hogy érezzem az esélyt arra, hogy újra élek,
Kinyújtom érted kezeimet,
Tudom, hogy te is érzed,
Hogy véghez tudjuk vinni
Az ezernyi álmot, amiben még hiszek.
Elérném, hogy mindent megadj nekem,
Karjaimban tartanálak,
És sosem engednélek el,
Megadom magam.
Itt és most
Annak szentelem életem, hogy újra éljek,
Kiszabadulok, vigyél el,
(Te vagy a) mindenem, érted mindent feladok.
Most
Annak szentelem életem, hogy újra éljek,
Kiszabadulok, vigyél el,
(Te vagy a) mindenem, érted mindent feladok.