I Still Can See Your Face [Hungarian translation]

Legalább egy pillanatra mindennap

hallom a hangod visszhangját.

És bár ez csak a képzeletem

velem marad, nincs választásom.

Feléd nyúltam mintha itt lennél,

a gyöngéd érintésed, a szerető ölelésed.

És bár oly sok év telt el,

még mindig látom az arcodat.

Mindannyian az idő rabjai vagyunk.

A napok rohannak.

Emlékekkel, amiket elzártunk.

Talán nincs sok minden, amit megbántam

de voltak dolgok, amiket nem mondhattunk el.

Talán a vég túl hamar jött el.

A te helyedbe nem léphet senki.

És bár oly sok év telet el,

még mindig látom az arcodat.

Valahogy tudtuk, egy másik szerelem úgyis megtalál minket.

Folytatnánk az életünket,

a múltat magunk mögött hagynánk.

Néha azon kapom magam, csendes éjszakákon

behunyom szemem és rádöbbenek, hogy

soha nem szerettem túlzottan.

És ha véletlenül újra találkozunk.

Újra találkozunk.

A sors váratlan, különös fintoraként.

Egy utcában, ahol soha nem jártunk.

És már későre jár.

Kitárt karjaimba futsz.

Mintha minden elmúlt év kitörlődött volna.

A múlt minden árnyékában

még mindig látom az arcodat.

A múlt minden árnyékában

még mindig látom az arcodat.

Még mindig látom az arcodat.

Még mindig látom az arcodat.