Te
Ezzel a melankolikus arckifejezéssel,
és ráadásul ezzel a mosollyal,
Hát mit csinálsz velem?
Túl közel vagy, ilyen mozdulatlanul,
mondj valamit,
bár nem figyelek rád...
A hímek, akik a metrókba vannak rajzolva
összeolvadnak Miró vonalaival
a kirakatokban, a bisztrók mögött
minden egyes éjjeli kocsi majdnem szerelem
A hímek, akik szerelmesek a bisztrókban
hívnak minket a város falairól
a kirakatokban, a jukeboxok mögött
minden egyes éjjeli kocsi majdnem szerelem
Te
mi mást rejtesz még a dzseki alatt
Amikor leszáll az este
előtör a szív
Tetszik nekem
a lépcsőn később majd megmutatom
mit érzek
beszélj még hozzám kicsit
A hímek, akik az aluljárókba vannak rajzolva
összeolvadnak a mirói vonalakkal
a kirakatokban, a jukeboxok mögött
minden egyes éjjeli kocsi majdnem szerelem
A szerelmes férfiaknak, mint te
a szerelmes férfiaknak, mint én
micsoda érzések, mennyi hazugság
de ma éjjel meg akarlak őrjíteni
A szerelmes férfiaknak, mint te,
A nálam jobban képzelgő férfiaknak,
Soha nem jön el a búcsúzás ideje,
Éjjel még magamévá akarlak tenni.