mint hős vitéz
ki bősz csatában
harcol, megvív és győz
sok éjszakán át
sötét árnyak
lelkemet tépték
szívem erősebb volt mint a kór
kegyes volt, az élet
elhagytam a sötét poklát
hitem segített, egyre tovább.
hitem vitt tovább
mély folyó terült szét, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
vágyom szüntelen a végső utat
ahol lelkünk összeér
föllángol mint a tűz
nincs többé fájdalom
nem bánok semmit sem
nem bánok semmit már
a csalódások nem törnek le
nevetni is tudok már
mély folyó terült szét, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
a sors adott egymásnak
a szerelem a sors nekem
az hajszolt, hogy otthon vársz
az hajszolt hogy otthon vársz
hegy állta utam
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
hajszolt, te otthon rám vársz
mély folyó feküdt elém, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
mély folyó terült szét, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
mély folyó feküdt elém, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
mély folyó terült szét, húzott mélyére
hegy állta utam, ágaskodott
mély völgy tátongott, keresztbe az úton
az hajszolt,
hogy te otthon rám vársz
fordította Gaál György István