Η Γη κι η Σελήνη [I Gi Kai i Selini] [Hungarian translation]

Emlékezz arra, mikor még gyerekek voltunk

és amikor oly sokat álmodoztunk

föl-föl tekintgetve, bámulva az égre,

mikor kimondtad; szeretsz, és kimondtam én is végre!

A holdnak a fénye alatt,

a világ oly kicsire apadt

a nagy terveinkhez képest, amit egymást átölelve szőttünk, édes!

Felnőtté váltunk már, és sok minden megváltozott bár,

maradtunk mi ketten, ugyanaz a szerelmespár.

S ha a nagy terveink, még a papíron is maradtak vetve,

a szerelmünk egyre terebélyesebb lesz, ahelyett hogy örökre elveszne!

Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok,

mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold.

A két szív ott találta magát, a világmindenség röppályáján

Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok,

mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold.

Két szerelmes csillag, elrejtőzve valahol, az ég titkos tanyáján

Emlékezz arra, mikor még gyerekek voltunk

és amikor még úgy tűnt, az élet végtelen, és hosszú

és amikor azt mondtuk, hogy mi ketten,

ezt a világot megváltjuk könnyeden!

Felnőtté váltunk már, és sok minden megváltozott bár,

maradtunk mi ketten, ugyanaz a szerelmespár.

S ha a nagy terveink, még a papíron is maradtak vetve,

a szerelmünk egyre terebélyesebb lesz, ahelyett hogy örökre elveszne!

Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok,

mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold.

A két szív ott találta magát, a világmindenség röppályáján

Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok,

mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold.

Két szerelmes csillag, elrejtőzve valahol, az ég titkos tanyáján