A karjaidban fekszek
Oly közel egymáshoz
Nem tudtam, hogy mim volt
Most hánykolódom és forgolódom
Mert nélküled vagyok
Mennyire hiányzol.
Hol volt a fejem?
Hol volt a szívem?
Most már egyedül sírok a sötétben.
[Refrén]
Ébren fekszem
Megőrjítem magam
Megőrjítem magam
Rád gondolva
Hibát követtem el
Amikor elengedtelek, bébi
Megőrjítettem magam
Azt akarva, hogy úgy szeress, ahogy én
(Azt akarva, hogy úgy szeress, ahogy én).
Oly bolond voltam
Nem láttam azt
Hogy milyen jó voltál hozzám
Bevallottad a szerelmed
Halhatatlan odaadással
Bevallottam, hogy a szükségletem szabad lesz.
És mostanra egyedül maradtam
Mindezzel a fájdalommal
Most már csak magamat hibáztatom.
[Refrén]
Miért nem tudtam, hogy
(Mennyire szerettelek, bébi?)
Miért nem mutattam ki?
(Ha tudtam volna, kimondtam volna)
Amikor volt rá esélyem
Ó, volt rá esélyem.
[Refrén: x2]