Látni foglak a kapukban, amikor besötétedik
Átugrod a falat, amíg én találok egy parkolót
Öld meg az angyalokat, ha őrt állnak
Hogy is kezdjem,
Amikor nem tudod, mit mondhatnál
Azt mondtad, a világ már tele van
Legyőzött emberekkel, és te nem leszel egy közülük
Mindig választás kérdése, hogy tovább küzdesz,
És jobbat találsz
És remélem, hogy ott vagy, ahol a jobb van
Igen, tudom, hogy ott vagy
Egy hasonmás egy sokatmondó heggel
Láttam az univerzumot elrejtve a szívedben
Bárcsak elmondtam volna neked ezt, mielőtt túlságosan besötétedett
Hol is kezdjem,
Amikor tudod, hogy ennek véget kell érnie
Hogy is van az, hogy egy virág az esőben,
Csak akkor nő tovább, amikor szürke az ég?
Te csak fényesebben világítottál,
S aranyat csináltál a fájdalomból
„Meghalhatok, de nem török meg” azt mondtad
„Parancsolhatsz, úgysem engedelmeskedek”
Amíg még mindig mosolygok,
Hát nem tudom, mit mondhatnék