Felkelek reggel egy "Mit tettem?" fejjel
Ez az élet lehetett, de nem is kell másik
Ahogy elkeseredsz, és folytatod, köntöst hordasz
Így hogy érezhetem magam olyan magányosnak, mikor lehangolódsz?
Úgyhogy együtt fogok működni, mikor hallom azt a különleges dalt
Én leszek az egyik, akinek igaza lesz
Jobb, ha mozdulsz, mikor körbetáncolsz a szobán
Úgy néz ki, mintha a varázslat csak a miénk lenne ma este
Refrén:
De nem érzem, hogy táncolnék
Mikor az öreg Joana játszik
A szívemnek lehetne még egy esélye
De a két lábam nem talál utat
Azt hinnéd, összegyűjthetnék egy kis puhacipős úri kilenggést
De nem érzem, hogy táncolnék
Nem uram, nem táncolok ma
Nem érzem, hogy táncolnék, táncolnék
Akkor se, ha semmi jobbat nem tudnék csinálni
Nem érzem, hogy táncolnék, táncolnék
Miért választanál egy dallamot, mikor nem vagyok hangulatban?
Ném érzem, hogy táncolnék, táncolnék
Inkább lennék otthon eggyel az ágyban hajnalig, veled
Városok jönnek és mennek, pont mint a régi birodalmak
Mikor minden, amit teszel, ruhát cserélni és hívni egy uni fiút
Annyi színed van, hogy összezavarnál egy vak férfit
Akkor miért nem tudom folytatni, mikor te vagy az egyetlen vesztenivalóm?
Úgyhogy épp csak tettetni fogom, hogy tudom, hogyan görbül
És az egész világnak azt fogom mesélni, hogy az enyém vagy
Csak kérlek, értsd meg, mikor tapsolni látlak
Ha őgyelegsz, biztos, hogy jól leszek
Refrén
Nem tudsz körbetáncoltatni
De két lépésed összezúzza a mellkasomat
Csak fektess le, ahogy elúszol a csillogó fénybe
Refrén