Milyen különös,
Megállsz egy idegen utcán, egy idegen városban,
Ahol élsz.
Körülötted száz cikázó reklám,
De te máshol jársz gondolatban.
És amit látsz,
Oly valószerűtlen az egész.
Hull a hó a kéklő hegyeken,
S a fecskék messze délre szálltak.
Mért szakadt fel minden újra élesen?
Mért remélem úgy, hogy újra látlak?
Otthon újra zajlik a folyó,
S a várra ezüst dér szitál majd.
Léptünk nyomát rég belepte már a hó,
Vissza hozzád hogyan találjak?
Szívet cseréljen, aki hazát cserél!
Mert bárhogy él, s bárhol, csak félig él.
És bármerre jár, bárkit is talál,
Más ott a csók, más a táj.
Hmm...
Léptünk nyomát rég belepte már a hó,
Vissza hozzád hogyan találjak?