[Verse 1]
A "Viszlát" mindig egy "Helloval" indul,
éppen ezért nem bízom senkiben, aki belép az ajtón,
de mindezt kihajítanám az ablakon.1
Úgy teszek, mintha a befejezés felhőtlen lenne,
de nem így van,
sosem felhőtlen,
de behunyom majd a szemem.
[Chorus]
Nem láthatom
a végét, úgyhogy úgy teszek, mintha édes lenne,
amíg össze nem omlik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogy minden így alakul nekem.
Nem, nem, nem, nem akarom látni,
hogy minden darabokra hullik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogyan alakul minden.
[Verse 2]
A "Hello" mindig "Viszláttal" végződik.
Honnan tudnám, hogy ezúttal másképp lesz, ha meg sem próbálom?
Színlelünk, ami néha mókás,
úgyhogy úgy teszek, mintha a befejezés felhőtlen lenne,
de nem így van,
sosem felhőtlen,
de behunyom majd a szemem.
Úgy teszek, mintha nem tudnám,
hogy merre tart ez az egész,
mert nem felhőtlen,
sosem az.
[Chorus]
Nem láthatom
a végét, úgyhogy úgy teszek, mintha édes lenne,
amíg össze nem omlik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogy minden így alakul nekem.
Nem, nem, nem, nem akarom látni,
hogy minden darabokra hullik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogyan alakul minden.
[Bridge]
Oh
[Chorus]
Nem láthatom
a végét, úgyhogy úgy teszek, mintha édes lenne,
amíg össze nem omlik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogy minden így alakul nekem.
Nem, nem, nem, nem akarom látni,
hogy minden darabokra hullik.
Tudom, hogy össze fog omlani,
igen, de nem most,
olyan vicces, hogyan alakul minden.
1. Félreteszi a múltbéli tapasztalatokat az új szerelem lehetőségéért.