Home [Hungarian translation]

Egy főnix vagyok a vízben,

Egy hal ami megtanult repülni,

És mindig is a lánya voltam,

De a tollakat az égre szánták.

Szóval azért kívánok,kívánok a továbbiakra,

Hogy izgalmas legyen a megérkezésem,

Csak azért mert,inkább okoznék káoszt,

Minthogy az éles kés élén éljek.

Minden egyes kis szerencsétlenséggel,

Meghagyom a vizet nyugalmában,

Vigyél el valahová,egy valóságos helyre.

Mert mondják:

Az otthonod ott van ahol a szíved kőbe van vésve,

Ott van ahová egyedül mégy,

Ott van ahol meg pihenhetnek csontjaid,

Ez nem csak az a hely ahol álomra hajtod fejed,

Nem csak az a hely ahol megveted ágyad,

Addig ameddig együtt vagyunk,

Számít az merre megyünk?

Otthon..otthon..otthon...otthon

Szóval amikor készen állok,hogy merész legyek,

És mikor a vágásaim/sérüleseim idővel meggyógyultak,

A kényelem megpihent vállaimon,

És elfogom temetni a múltam mögé.

Mindig magamnál foglal tartani,

Mindig bennem fogsz élni,

De itt ez a fénysugár az árnyak közt,

Soha nem fogom tudni addig ameddig ki nem próbálom.

Minden egyes kis szerencsétlenséggel,

Meghagyom a vizet nyugalmában,

Vigyél el valahová,egy valóságos helyre.

Mert mondják:

Az otthonod ott van ahol a szíved kőbe van vésve,

Ott van ahová egyedül mégy,

Ott van ahol meg pihenhetnek csontjaid,

Ez nem csak az a hely ahol álomra hajtod fejed,

Nem csak az a hely ahol megveted ágyad,

Addig ameddig együtt vagyunk,

Számít az merre megyünk?

Otthon..otthon..otthon...otthon

Otthon..otthon..otthon..otthon.