Egy fal se túl magas
Egy út sincs túl messze
Mindig meg mertem tenni mindent
Sose kérdezgettem sokáig
A szabadság hívása közeledik
És a holnapba való hité
Az örökmozgó új szerencse
Csak előre, és soha vissza
Rosszkor voltunk túl fiatalok
S mégis készek ugrani
Repülni akartunk
De az ég messze volt
A reményünk a földre hullott
S most mellettünk fekszik a koszban
Szabadok akartunk lenni
És nem életért könyörögni
De az élet egy kurva
Átver, és magadra hagy
Egy vágy se túl kicsi
Egy könnycsepp se túl mély
Újra elveszítesz mindent
Még egyszer teljesen elölről
Szemétté hullottunk szét
S újra felkelünk
Új utak, új szerencsék
Mindig előre, darabonként
Rosszkor voltunk túl fiatalok
S mégis készek ugrani
Repülni akartunk
De az ég messze volt
A reményünk a földre hullott
S most mellettünk fekszik a koszban
Szabadok akartunk lenni
És nem életért könyörögni
De az élet egy kurva
Átver, és magadra hagy
Az időnk nem gyógyítja a sebeket
A fájdalom csak jön
Ki kap el téged, ha zuhansz?
Ki áll ki érted?
Nem vagyunk elpusztíthatatlanok
De kibírunk mindent
Kihullunk minden fellegből
S aztán újra felkelünk
Repülni akartunk
De az ég messze volt
A reményünk a földre hullott
S most mellettünk fekszik a koszban
Szabadok akartunk lenni
És nem életért könyörögni
De az élet egy kurva
Átver, és magadra hagy
És magadra hagy