Bolond, ki nem érti
A legendát, mely arról szól,
Hogy egy cigánylány
Hajnalig fohászkodott a holdhoz
És sírva kérte
Hogy jöjjön el a nap
Amikor cigányember felesége lesz.
Megkapod a barna bőrű embered
Mondta az égben a telihold
De cserébe kérem
Az első gyermeket
Akit szülsz neki
Ki a gyerekét feláldozza
Hogy ne legyen egyedül
Kevéssé fogja őt szeretni
Refrén:
Hold, anya akarsz lenni
És nem találsz egy szeretőt
Ki nővé tenne téged
Mondd, ezüst hold
Mit akarsz tenni
Egy hús-vér gyerekkel
Ah-ah-ah, Aahh-ah
A hold fia
A fahéj bőrszínű apától született egy gyerek
Mely fehér volt, mint a hermelin hasa
Szürke szemekkel
Olívazöld helyett
A hold albínó gyermeke
"Átok a kinézetére!
Ez a fiú nem cigány
És ezt nem fogom szó nélkül tűrni."
Refrén (ének nélkül)
A cigányember megalázva érezve magát
Elment a feleségéhez, késsel a kezében
"Kié ez a gyerek?
Biztosan megcsaltál!"
És halálra szúrta
Aztán felment a hegyre
A gyerekkel a karján
És otthagyta
Refrén
És a teliholdas éjszakák
Azért vannak, mert a gyerek ekkor boldog
És ha a gyerek sír
Fogyni kezd a hold
Hogy bölcsőt alkosson neki
És ha a gyerek sír
Fogyni kezd a hold
Hogy bölcsőt alkosson neki