Fogd a kezem és vezess az úton
Ki a sötétből át a fényesség felé
És vigyel valahova .ahol biztonságban leszek
Cipeld el az élettelen testem a fájdalomtól
Mert tudom mi hiányzik
És tudom ,hogy meg kéne próbálnom
De van még remény a bebocsátáshoz
És szabadság látszik a szemedben
És csak sírtunk
Beteg és fáradt vagyok attól ,hogy mindig félek
Ha többet sírok a könnyeim el fognak áztatni
De amikor hallom ,hogy hívsz
Azt súgom a világnak, hogy soha nem gondoltam ,hogy ezt mondanám
És remélemy Isten meghallgatsz
És biztonságban tartasz a bajtól
Mert megtaláltam azt ami hiányzott
Mikor karjaidba hullottam
És csak sírtunk
Érzem ,hogy közeleg a sötétség
Félek magamtól
Hívj a nevemen és rohanni fogok
Mert szükségem van segítségre