Árnyakkal körülvéve
A sötétségbe kényszerülve
Halványul el az élet
És vár az új kezdetre
Ahol egykor a szépség volt
Az idő arcába nézve megöregszik
Oly sok kimondatlan szót
A szakdékba üldöztek
Egy értelmetlen halál
Hová megy a lélek?
A sötétségbe merülünk1
Mélyen feledésbe
Sosem születünk többé újra
Örökre elveszve az időben
Sötétségbe merülönk
A múlt tanúiként
Puszta hamuvá bomlunk
Hangok, amik a semmiben vesznek el
(A sötétségbe merülünk)
A fájdalomtól felemésztve
Felejtünk el pillanatokat
Így húz oda a félelem
Ami a szívembe fúródik
Ahol egykor fény ragyogott
sötét éj, oly keserűen hideg
Az utolsó lélegzet eltűnik
A lélek átlép
Egy értelmetlen halál
Hová megy a lélek?
A sötétségbe merülünk
Mélyen feledésbe
Sosem születünk többé újra
Örökre elveszve az időben
Sötétségbe merülönk
A múlt tanúiként
Puszta hamuvá bomlunk
Hangok, amik a semmiben vesznek el
(A sötétségbe merülünk)
(A sötétségbe merülünk)
(A sötétségbe merülünk)
(A sötétségbe merülünk)
A sötétségbe merülünk
Mélyen feledésbe
Sosem születünk többé újra
Örökre elveszve az időben
Sötétségbe merülönk
A múlt tanúiként
Puszta hamuvá bomlunk
Hangok, amik a semmiben vesznek el
1. értelem szerint