Gyémántból és aranyból építették neked a kalitkát,
a legszebb hely, ahol megöregedhetsz
A Holdat hozták el neked és felszolgálták a hazugságot,
de te egyedül annyit akartál, hogy szabadon szállhass
Nehéz
de nem te vagy az egyetlen,
aki belefáradt abba, hogy mindig ad
és fél attól, hogy elfelejtik
Lehet, hogy a te átkod a boldogság?
De a korona a fejeden még sohasem volt ilyen
nehéz
Használd fel a dühödet, tégy egy lépést a hit felé,
hogy visszaszerezd a lelkedet, mielőtt túl késő lesz
Ne mutasd ki nekik a félelmed, csak búcsúzz el
Hagyj hátra mindent, csak a szívedet ne, így szabadon szállhatsz
Nehéz
de nem te vagy az egyetlen,
aki belefáradt abba, hogy mindig ad
és fél attól, hogy elfelejtik
Lehet, hogy a te átkod a boldogság?
De a világ súlya még sohasem volt ilyen nehéz
Tégy egy végső lépést a hit felé,
ne félj
Nehéz
de nem te vagy az egyetlen,
aki belefáradt abba, hogy mindig ad
és fél attól, hogy elfelejtik
Lehet, hogy a te átkod a boldogság?
De a kereszt, amit cipelsz még sohasem volt ilyen
nehéz
Nem te vagy az egyetlen,
aki belefáradt abba, hogy mindig ad
és fél attól, hogy elfelejtik
Mert a korona a fejeden, a mosoly, amit viselsz
és a kereszt, amit cipelsz még sohasem volt ilyen
nehéz
A korona a fejeden még sohasem volt ilyen
nehéz