השקט שנשאר [HaSheket SheNish'ar] [Hungarian translation]

Megvakított a nappali fény,

ez okból nem volt több hely,

reszketve melletted,

a gyógyszer még nem fejtette ki hatását.

Közel akarok lenni hozzád, még érzem a keserű ízt.

A kilátás más lett és a hideg csípős lett,

elrejtőzöl, keresve a testem.

A kilátás más lett és a hideg csípős lett.

Hogy múlik el mégegy nap lélegzet nélkül.

Az éjszaka lassan megérkezik, Az idő megáll éjszaka,

és te vagy a csend mi hátramarad,

Meghíusítva a pillanatot veled,

a játék végén.

Este megint menekülve az útcán,

kint a félhomályba,

próbálva egy kicsit többet gondolni rád,

egy újabb hosszú pillanat múlt el,

és olyan üresen érzem magam nélküled.

A kilátás más lett és a hideg csípős lett,

engedve, hogy mégegy nap elmúljon lélegzet nélkül.

Az éjszaka lassan megérkezik, Az idő megáll éjszaka,

és te vagy a csend mi megmarad.

Meghíusítva a pillanatot veled,

a játék végén.

Az idő megáll,

Az éjszaka és te a csendesség az ami hátramarad,

Meghíusítva a pillanatot veled,

a játék végén.

(És csak a csend marad)