Tudom, hogy sosem fogok ugyanúgy érezni
Tudom, hogy talán sosem fogadom el a változást, de akarok...
Boldogságot...
Üresen bámulom a képernyőmet,
Várok egy jelre, várok egy mosolyra, hogy eljöjjön hozzám
Boldogság...
Minden nap az újság halott
Ti, erő-ittas idióták, megtöltitek a fejem kétségbeeséssel,
nem boldogsággal...
Hazugok!
Hazugok!
Hazugok!
Talán én váltam túl tisztává
Talán a drogok az egyetlen utak, hogy szabad legyek...
Oh, boldogság...
Semmi nem töri meg a szorongást:
Az ember, akit próbáltam, de sosem tudtam megölni
Boldogsággal...
Minden nap képmutatás
Nézem a zombikat sétálni az utcán, és ez megöl engem...
A boldogságuk...
Hazugok!
Hazugok!
Hazugok!
Boldogság...
Boldogság...
Boldogság...