Ahogyan sétáltam a 29-es utcán,
Más karjaiban láttalak téged.
Csak egy hónapja vagyunk külön,
Boldogabbnak tűnsz.
Láttam, ahogy besétálsz a bárba,
Ő valamivel megnevettetett téged
Láttam, a mosolyotok kétszer szélesebb, mint a miénk volt
Boldogabbnak tűnsz, tényleg.
Senki sem tud téged annyira megbántani, ahogyan én,
De senki sem tud annyira szeretni sem.
Megígérem, nem veszem magamra,
Ha tovább lépsz valaki mással.
Mert boldogabbnak tűnsz, tényleg.
A barátaim azt mondták, egy napon én is ezt érzem majd
És addig is mosolygok, hogy elrejtsem az igazságot,
De tudom, hogy boldogabb voltam melletted.
A szoba sarkában ültem,
Itt minden rád emlékeztet.
Kiürítek egy üveget*, és azt kérdem magamtól,
"Most boldogabb vagy, igaz?"
Senki sem tud téged annyira megbántani, ahogyan én,
De senki sem tud annyira szeretni sem.
Tudom, hogy vannak mások, akik megérdemelnek téged,
De drágám, én még mindig szeretlek.
De azt hiszem boldogabbnak tűnsz, tényleg.
A barátaim azt mondták, egy napon, én is ezt érzem majd
Tudnék mosolyogni, hogy elrejtsem az igazságot,
De tudom, hogy boldogabb voltam melletted.
Boldogabbnak tűnsz, tényleg
Tudom, hogy egy napon majd találsz valaki újat,
De ha összetöri a szíved- ahogyan a szerelmesek szokták,
Csak tudd, hogy itt fogok várni rád.