Ezek vagyunk mi. A szerelem
kifacsart álmai voltunk.
Ezek vagyunk mi. Úgy szeretkeztünk
minden nap, mintha az első alkalom volna.
Mi történt, hogy most
egész éjjel ébren fekszünk, s nem szólunk egy szót sem,
És mikor a fények kihunynak,
egymásnak hátat fordítva alszunk el.
Sírj, vagy sikolts, ha akarsz,
De még ha vissza is forgathatnánk az időt,
A szerelmünk már halott és rozsdás.
Meddig juthatunk el a holnapban a tegnapok nélkül?
Ezek vagyunk mi. Olyanok voltunk,
mint senki más.
Ezek vagyunk mi. Semmit sem titkoltunk
egymás előtt.
De most olyanok vagyunk, mint bárki más,
szavainkat hazugságok díszítik.
Itt vagyunk anyaszült meztelenül egymás mellett,
se nem dühösen, se nem barátságosan...