Mostanában hallottam, hogy volt egy titkos akkord
Amit Dávid játszott, és kedvére volt az Úrnak
De te nem igazán a zenével törődsz, ugye?
Valahogy így szólt*:
A negyedik az ötödik
a moll, a dúr
Az összezavarodott király Alleluját komponál.
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Erős volt hited, de Neked bizonyíték kellett
Láttad őt a tetőn fürödni**
Szépsége és a holdfény letaglózott
Egy konyhaszékhez
Kötözött
Összetörte trónusod és levágta hajad
És ajkaidat allelujára bírta.
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Kedves, én már jártam itt
Ismerős a szoba, jártam ezen a padlón
Egyedül éltem, mielőtt ismertelek
Láttam a zászlód
A márványboltíven***
A szerelem nem győzelmi menet
Ez egy hideg és megtört Alleluja.
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Volt idő, mikor elmondtad
Mi zajlik benned *4
De már soha többé nem fogod megmutatni, igaz?
Emlékszem mikor
Benned mozdultam
A szentlélek is velünk mozdult *5
És minden lélegzetünk alleluja volt.
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Talán van fent egy Isten
De minden, amit a szerelemről tanultam
Az az, hogyan lőj arra, aki rád lőtt*6
És ez nem
Egy éjszakai kiáltás*7
Ez nem olyasvalaki, aki látta a fényt
Ez egy hideg és megtört Alleluja.
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Mondod, hiába vettem a nevet (a számra)*8
De én nem is tudom azt a nevet
De ha úgy is tettem, nos, mi az Neked?
Minden szóban
Ott a ragyogás
Nem számít, melyiket hallod
A szent vagy a megtört Allaluját...
Alleluja, Alleluja
Alleluja, Alleluja
Megtettem, ami tőlem telt, ha nem is volt sok
Nem éreztem, próbáltam hát megérinteni
Kimondtam az igazat, nem azért jöttem, hogy bolonddá tegyelek
És mégis
Mindent rosszul sült el
A Dal Ura előtt állván
Semmi más nem fog számra jönni, mint alleluja.
Alleluja...