RÉKA
Győztél, uram, atyám felett,
Ki sötét vihart kavart ellened.
Fény és dicsőség a neved,
De ne gyűlöld a legyőzötteket!
Halld meg uram a kérésem,
Halott atyám add ki nékem!
Hadd temessem el a földbe,
Nyugodjék békétlen lelke!
Légy az igaz, megértő urunk,
Ha már e földön szolgáid vagyunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
ISTVÁN
Ne félj, a kérésed nem szégyened,
A hangod a szívemhez szól.
RÉKA
Jó uram, a szívem tiéd,
A szív a szívnek így válaszol.
SAROLT
Mit nem képzelsz, balga lányom,
kérésed már árulás!
Hitszegőknek itt a földön
megbocsátni nem szokás.
Koppány testét felnégyeljük,
s várainkra tűzzük fel.
Ez legyen a lázadóknak
mindörökre intő jel!
Pusztulj vagy meghalsz!
TÖMEG
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
HONT
Így jár az mind, ki lázadni mer
Konok fejükre keményen sújt le kardunk.
PÁZMÁNY
Kell az erő, hogy lássa a nép
Nincs itt már kec-mec,
elnézés nem lesz nálunk
TÖMEG
Felnégyelni! Felnégyelni!
Felnégyelni! Felnégyelni!
SAROLT
István fiam, nincs más választás
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni végre
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni nálunk.
ISTVÁN
Hagyjatok magamra
Távozzon mindenki el!