A napfény újra megtört,
Elrejtőzöm a sötétben,
Figyelem az esőt,
Nem tudlak megérinteni,
Nem érlek el,
Mit mondhatnék?
Sosem akartam, hogy így legyen.
A szerelem egyedül alszik,
A telefon hideg,
Ismerem a szívet,
Igen, ismerem a kedvességet,
A tűz csókjai
Elszürkülnek,
Sosem akartam, hogy így legyen,
Mindig is azt akartam, hogy maradj.
Mosd el fájdalmam,
Mert félig nő vagyok, félig pedig árnyék.
A szerelem mindig a fákkal együtt változik,
A tavasszal és a levelekkel,
A hullámok a tengeren
Vadabbak a fénynél is,
A szél a szemeidben
Tévútra vezet.
Sosem akartam, hogy így legyen,
Mindig is azt akartam, hogy maradj.
Ó, szükségem van rád,
Igen, szükségem van rád,
Adj okot arra, hogy higgyek.